Ezt olvasta már?


Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.







0
0
0

hírek innen, onnan

Látványosan apad a Duna: 9 nap alatt 86 centit zuhant a vízszint Gödnél

A Duna vízállása a gödi vízmércén a napokban a nullpont alá süllyedt, ami rendkívül gyors apadást jelez. A jelenség hátterében a...

Eltűnt egy férfi a Balatonon: helikopterrel és hajókkal is keresik, ezt lehet tudni róla

Vasárnap eltűnt egy 34 éves tatai férfi a Balatonon, miután kajakozni indult, a rendőrség nagy erőkkel keresi.

Most jött a megrázó hír, gyászba borult az ország: meghalt Flander Márton

Tragikus hírt jelentett be a Magyar Triatlon Szövetség kedden délelőtt.

Félbeszakadt az Országgyűlés ülése, kivonultak a Tisza képviselői Pócs János beszéde alatt

Pócs János felszólalása közben Magyar Péter felállt és kisétált az ülésteremből, majd Fosthoffer Ágnes szünetet rendelt el,...

Orbán János Dénes esete a közpénzzel

A napokban derült fény arra, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot vezető Orbán János...

Bóka János lehet a Fidesz frakcióvezetője

Úgy tudjuk, Gulyás Gergely őt jelölte ki az utódjául.

A Fidesz-KDNP visszaesése folytatódott

Europion – júliusi pártpreferenciák.

Erdőtűz Párizs mellett: már 20 Margit-szigetnyi terület égett le

A tűzoltók arra kérik az embereket, hogy még az esti vb-elődöntő alatt és után se használjanak pirotechnikai eszközöket.

A FIFA-elnök 64 csapatosra bővítené a foci-vb-t, a nagy szövetségek azonnal tiltakoztak

Gianni Infantino felvetette, hogy a 2026-os torna után megvizsgálják a labdarúgó-világbajnokság 64 csapatosra bővítését. Az európai,...

Kettészakad a kontinens időjárása: eldőlt, visszatér-e a tikkasztó hőség Magyarországra

Mégsem tér vissza a pusztító kánikula a Kárpát-medencébe, helyette inkább kissé hűvös, szeles és száraz időre számíthatunk a...

Kiszivárgott a Moszad titkos terve: ezt a jövőt szánták Izrael ősi ellenségének

Kiszivárogtak az izraeli médiába a „Csizmás kandúr” fedőnévre hallgató titkosszolgálati művelet részletei, mellyel a Moszad az...

0

Sport

Jön az előrehozott világbajnoki döntő? – A futball-vb mai programja

Ma rendezik meg a világbajnokság első elődöntőjét.

Bombaüzlet Győrben, háromszoros BL-győztes kapuslegenda érkezhet az ETO-hoz!

Hihetetetlen, de igaz: a háromszoros BL győztes, Keylor Navassal erősíthet a magyar címvédő. A Real Madrid és a PSG sztárja hamarosan beköltözhet a győriek kapujába.

Szoboszlai új főnöke asztalcsapkodással indít: „Nem lehet 15 játékossal végigcsinálni egy ilyen szezont”

Szoboszlai új főnöke nem kertelt: óriási változások jöhetnek a Liverpoolnál. Könnyen lehet, hogy az új edző víziói miatt akár Dominik is veszélybe kerülhet.

Újabb botrány: szexuális zaklatás miatt kellett hazazavarni a világbajnokságról

„Vannak olyan tettek, amiket odahaza csínynek fognak fel, Amerikában viszont nem fér bele.”

Öngyilkos lehetett a bíró, akit a vb előtt vettek ki az utazó keretből

Korábban rendőrségi vizsgálat zajlott ellene, többek között fiatalkorú fiú szexuális zaklatásának vádjával.

„Sikerült megnyernem ezt a versenyt” – Kovács Ágnes elárulta, rákkal küzdött az elmúlt két évben

Az olimpiai bajnok úszónő azt írta, ez a küzdelem más volt, mint az eddigiek.

Az angolok nagy arccal várják az Argentína elleni vb-elődöntőt

Szerdán kiderül, hogy a nagy magabiztosság mit eredményez.

0
0

Bulvár

Üzent a Velencei Bizottság Sulyok Tamásnak

Vélhetően nem ilyen válaszban reménykedtek a Sándor-palotában.

Sajnálom, de ilyen árak mellett nem fogok még borravalót is adni

A borravaló kérdése egyre inkább elvárássá válik, ami sokak számára kényelmetlen helyzetet teremt. A növekvő árak mellett pedig már nem mindenki engedheti meg magának, hogy extra költségeket vállaljon.

Demszky Gábor is megszólalt Gulyás Gergely lemondása után, a Fidesz végét jósolja

A volt főpolgármester szerint nem az a kérdés most, hogy ki lesz Gulyás Gergely után a Fidesz frakcióvezetője, de abban biztos, hogy a politikus most ellenszegült Orbán Viktor akaratának.

„Nagy nap ez a mai, ön mától szabad ember” – Magyar Péter a felszólalása közben tudta meg Gulyás lemondását – élő

A tizenhetedik alaptörvény-módosításról dönt az Országgyűlés hétfőn. Élőben közvetítjük az eseményeket.

Verés, kötelező imák, inkompetens tanárok – Így veszik el a fiúk jövőjét is a tálibok Afganisztánban

A Guardian több mint húsz hallgatóval készített interjút Afganisztán hét tartományában. Beszámolóik alapján az elmúlt öt évben nemcsak a nők tűntek el az egyetemekről, de a felsőoktatás maga is fokozatosan ki

Magyar Péter arra kérte a kecskeméti polgármestert, ne vegyen részt a Mercedes-gyár átadásán

A fideszes polgármester ennek ellenére nyitott a párbeszédre.

Az RTL műsorvezetőnőjét kitiltották a köztévéből: az épületbe sem mehetett be

Boros Kriszta őszintén mesélt arról, miért és hogyan kellett távozni a Magyar Televíziótól.

Török Gábor: Ha egy politikus azt mond-ja, hogy országában vége a demokráciának, aznap nem utazhat el a foci-világbajnokságra

A politológus szerint a volt kormányfő posztja után kijelenthető, hogy ma inkább Orbán politikai mítoszának lett vége, nem a magyar demokráciának.

Egészen más állt Szolnoki Péter halála mögött: így teltek az énekes utolsó napjai

Túl sok volt a találgatás Szolnoki Péter halála miatt, így a Bon-Bon együttes másik tagjának meg kellett törnie a csendet.

Így reagált Orbán Viktor Gulyás Gergely lemondására

Megszólalt lemondásáról Gulyás Gergely: ezért távozott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról.

blogmorzsák

A kognitív torzítások - Mik alakítják a gondolkodásod?

A mindennapi döntéseinket gyakran láthatatlan gondolkodási minták befolyásolják.

Így hat a hormonegyensúlyra a sok kütyü

Hogyan borítja fel a digitális életmód a hormonális egyensúlyt?

0