Még az idén dönthetnek a szegedi lézerközpontot működtető konzorcium létrehozásáról
Még az idén dönthet az Európai Bizottság a szegedi lézeres kutatóközpontot, az ELI-ALPS-ot is működtető Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) létrehozásáról - tájékoztatta az intézet szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia mint alapító tagok májusban nyújtották be közösen Brüsszelben az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt.
A tudományos célú nagyberendezések nemzetközi működtetéséhez jogi-adminisztratív keretet biztosító konzorcium létrehozásával megnyílhat a kapu a hazai lézeres tudományos kutatások további fejlődése előtt. A szervezeti forma fő előnye, hogy a kutatási infrastruktúra működtetése rugalmasabban igazítható a felmerülő igényekhez és a működtetési költségek megoszlanak a konzorcium tagjai között. Így a szegedi lézerközpont működése is rugalmasabb és költséghatékonyabb lehet, amivel az intézmény még közelebb kerül ahhoz, hogy rövid időn belül a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon.
A közlemény idézte Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki kifejtette, a prágai és szegedi szuperlézerközponttal közösen megállapodtak, hogy Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot (ERIC) hoznak létre azért, hogy a tudományos kutatásokban jobban kihasználhassák a két csúcsszintű kutatóközpont kapacitásait és lehetőségeit. A politikus úgy fogalmazott, már a kezdetektől azzal számoltak, hogy más országok is csatlakoznak majd a projekthez. Az intézet fizikusokon és biokémikusokon kívül más tudományágak képviselői számára is kitűnő feltételeket biztosít a kutatásokhoz - mondta.
A központ az ELI-ERIC konzorcium létrejöttét követően fokozott húzóerőként fog hatni Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére és a gazdaság technológiai színvonalára. Még inkább elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket ösztönözhet, erősítve ezzel a régió gazdaságát.
A szegedi központ további külföldi szakembereket vonz majd Magyarországra, hozzájárul a magyar kutatók hazatelepüléséhez és újabb magyarországi munkahelyek létrejöttéhez is. Az ELI-ALPS projekt a regionális gazdasági és társadalmi fejlődés motorja és katalizátora lehet Magyarország és Európa számára egyaránt, az ELI-projekt elhozhatja az európai kutatás és innováció robbanásszerű fejlődését is.
Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, az ELI-ALPS az itt élők számára is nagyon fontos beruházás. A professzor arra számít, a kutatóközpont konzorciumi formában történő továbbfejlődésével számottevő új, magas hozzáadott értékű munkahelyek jönnek létre.
A szegedi ELI-ALPS 2017-ben nyitotta meg kapuit, a központ teljes körű felszerelése, a kutatási infrastruktúra kiépítése várhatóan 2023-ra fejeződik be. A tudományos nagyberuházáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújtott 208 millió eurós támogatást, amelyet a magyar kormány egészített ki 37 millió eurós önrésszel.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!
- Önkénteseket és ideiglenes befogadókat keresnek a Szegedi Cicamentők
- Szombaton hat helyszínen lesz Retro Véradás
- Lezárásokra, forgalomkorlátozásokra kell készülni ma és holnap Budapesten
